Fenntartható gasztronómia

Egyre több és több helyen látjuk, halljuk, hogyan, miként tehetnénk a környezet és az állatvilág védelméért, milyen lehetőségeink vannak a fenntarthatóság érdekében.
A téma természetesen engem is foglalkoztat és én is igyekszem a lehetőségeimhez mérten egyre inkább csökkenteni az ökológiai lábnyomomat.
Miért írok most erről?
Mert ezzel a témával is foglalkozni kell.
És úgy veszem észre (remélem, hogy tévedek és én látom rosszul), hogy míg az egyik oldalon elindult egy növekvő tendencia aziránt, hogy minél kevesebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után, addig a másik oldalon mintha már csak dacból is a pazarlást és szemetelést tartanák elfogadottnak és normálisnak.
Pedig most aztán tényleg mindenhol ez jön velünk szembe.

Bekapcsoljuk a tv-t és a reklámszünetekben az Ikea ad ötleteket, hogyan élhetnénk fenntarthatóbban. Kinyitjuk a NatGeo magazint (vagy bármi más magazint, ahol ismeretterjesztő cikkeket is írnak) és a műanyag szennyezésről olvashatunk. Interneten, Facebookon, Instagramon utazós képeket, cikkeket nézegetünk és azzal (is) szembesülünk, hogy rengeteg a szemét a nagyvilágban, sok a szemetes tengerpart.
Nem akarok annyira mélyen belemenni a dolgokba, mert egyrészt nem vagyok szakértő, másrészt pedig regényt lehetne írni a témáról, a kialakult helyzetről, az emberek hozzáállásáról, a miértekről (mert nyilván az embert sok minden befolyásolja, hogy mit vesz meg és mit használ). Szóval ennyire most nem…

Amiről ez a cikk szól, az nem más, mint a lehetőségek.
Mi mindent tehetünk azért, hogy a lehető legkevésbé ártsunk a környezetnek?
Íme néhány példa, amit én már jó ideje megteszek: Esővízzel locsolok; nem használok vegyszereket a kertben; komposztálom, amit lehet. Mosogatáskor csak akkor nyitom meg a csapot, amikor leöblítem az edényeket és nem folyatom feleslegesen a vizet. Bevásárláskor mindig hátitáskát viszek vagy a saját bevásárló szatyraimat és nem veszek minden alkalommal új neylon zacskót. Nem égetem fölöslegesen a villanyt. Nem pazarolom a papírt. Szelektíven gyűjtöm a műanyagot, a fémet, a papírt, az üveget. És még vannak egyéb dolgok is. Persze ennél jóval többet is lehetne tenni (meg nem is soroltam fel mindent), de az igyekezet és az elszántság megvan hozzá, hogy kis lépésekben egyre többet és többet tegyek a jó ügy érdekében.

Már csak azért sem érzem ezt a posztomat nagyon kilógónak a blogról, mert a gasztronómia bizony jelentős részét teszi ki a környezetre való hatásnak.
Gondoljunk csak bele abba a rengeteg csomagoló anyagba, műanyagba, a mértéktelen fogyasztásra, az ételpazarlásra, az ivóvíz pazarlásra, a takarmány vegyszerezésére, és még sorolhatnám.
Egyébként, akit én nagyon kedvelek és nagyon sokat beszél a műsoraiban arról, hogyan ne pazaroljuk el az alapanyagokat, az ételt, hogyan étkezzünk fenntarthatóan, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet nagyon kevés alapanyagból, az Hugh Fearnley-Whittingstall, akit a River Cottage sorozatokból ismerhetünk. De Jamie Olivert is ide lehetne sorolni, mert neki sincs szinte olyan műsora, hogy el ne mondaná, mennyire fontos az, hogy honnan származik az alapanyag, lehetőleg fenntartható gazdálkodásból vásároljunk és használjunk fel minden ehető részt akár zöldségről, akár húsról van szó. No meg ott van a legjobb barátja, Jimmy Doherty is, akinek a műsoraiból szintén sokat lehet tanulni.

Mert a fenntarthatósághoz az is hozzá tartozik, hogy ne pazaroljunk.
Néhány példa erre:
• együnk szezonális zöldséget/gyümölcsöt
• ha elmegyünk otthonról, vigyünk magunkkal innivalót a saját kulacsunkban, minthogy útközben venni kelljen valahol
• felesleges műanyag vackokat ne vásároljunk (pl szívószál) -érdességképpen megemlíteném, hogy a műanyag helyett lehet már fém szívószálakat is venni-
• együnk több zöldséget
• ha valamely fogáshoz elő kell főzni a zöldséget, a főzőlevét ne öntsük ki, fagyasszuk le és később levesekhez felhasználhatjuk
• mindig írjunk bevásárlólistát és ahhoz tartsuk magunkat, így nem vásárolunk össze olyan dolgokat is, amit aztán fel sem dolgozunk és csak megromlik
• ha nem sikerül a piskótánk (pl lapos marad), ne dobjuk ki! Fagyasszuk le és később poharas desszerthez vagy kókuszgolyóhoz is felhasználhatjuk. Ugyanez igaz a süti szelet vagy keksz tésztájára is, ha nem úgy sikerül, ahogy akartuk, de nem égett el vagy ha nem maradt nyers.
• mosogatáskor ne folyassuk egyfolytában a vizet. Csak akkor nyissuk meg a csapot, ha leöblítjük az edényeket vagy benedvesítjük a szivacsot, utána rögtön zárjuk el.
• olyan termelőktől vásároljunk, akik szintén lelkes követői a fenntarthatóságnak

Most így hirtelen ezek jutottak eszembe, de még biztos, hogy össze lehetne szedni jó sok ötletet/tanácsot. Szerintem ti is tudnátok még hozzátenni pár dolgot. 🙂
Mint látható, egészen könnyen betartható dolgokat írtam, amikhez tényleg csak egy kis odafigyelés kell. Aztán lehet fokozatosan egyre több és több mindent tenni.

Persze felmerülhet a kérdés… oké, hogy azzal is tehetünk a jó ügyért, hogy olyan helyről vásárolunk, ahol nemet mondanak a műanyagra, az alapanyag minden részét felhasználják és nem pazarolnak, nem használnak vegyszereket/gyógyszereket/adalék anyagokat, az állatokat megfelelő környezetben és elbánásban részesítik … Na de mégis hogyan találjuk meg őket?

Lehetőség például az, hogy kutakodunk az interneten -nagyon sok blog is foglalkozik már a témával-; elkezdünk piacozni, elsősorban az őstermelői/kistermelői és biopiacokat megcélozva -és beszédbe elegyedünk a kistermelőkkel, hogy megismerhessük őket- vagy pedig eljárunk olyan előadásokra, amiknek témája a fenntarthatóság.

A napokban én is részt vettem egy rendezvényen, melynek témája a ‘Fenntartható reggeli’ volt. Nagyon örültem, hiszen megismerhettem olyan embereket, akik tevékenységüket a fenntartható gazdálkodás elve alapján végzik és azt is megtudhattam, hogy hogyan. A rendezvényt egyébként a YouTyúk lelkes csapata szervezte, céljuk pedig nem más, minthogy megismertessék az emberekkel, egyre több lehetőségük van arra, hogy védjék kis bolygónkat.
Róluk rögtön a River Cottage sorozatok jutottak eszembe, mikor is Hugh nem egyszer kiemeli a műsorban, mennyire fontos az, hogy az állatok (jelen esetben a tyúkok) boldogan élhessenek, sokat kapirgászhassanak és rendszeresen érje őket napfény. A YouTyúk csapata pedig meg is adja ezt nekik. 🙂
A rendezvényen részt vett még Grapoila, a különböző olajaival, szarvasgombászkutya.hu, akitől sok érdekességet megtudhattunk a szarvasgombáról, Sárika Családi Péksége, akik a saját dédelgetett kovászukból készítik a kenyereiket (tudom, milyen érzés ^^), nepazarolj.hu és Four Bites Catering – mindketten a a hulladékmentesség nevében, BUBIS ívóvíz – aki nem csak, hogy a petpalack helyett az üveget választotta, de még arra is odafigyelt, hogy ne használjon papírcímkét, továbbá Recept Guru, Gastrotherapy, MaiMóni, Rizsázzunk, Dorottya Életmód, na meg persze az Ételműhely Gasztrostúdió, ahol voltunk. 🙂
Felemelő volt látni, hogy tényleg egyre több ember sorakozik fel a ‘Fenntartható jövő’ akció mögé és hajlandóak tenni is érte.

Ezen felbuzdulva keresgéltem még, és megtaláltam például Felelős Gasztrohőst, aki nem csak a fenntartható vendéglátóhelyeket gyűjti össze, de még különböző kampányokat is hirdet. Azt is megtudtam, hogy létezik olyan, hogy Delfin Díj, amivel a Magyar Telekom szeretné népszerűsíteni a fenntartható fejlődést. Hát nem nagyszerű?
Ha Te is szeretnél még jobban elmerülni a témában, akkor például a “zero waste“, vagyis a nulla hulladék kifejezésre, ha rákeresel, akkor sok jó oldalt találsz -magyarul is-. Ugyanígy, ha a “tudatos vásárlás” vagy a “hulladékmentes” kifejezésre keresel rá.
Hogy még több példát és segítséget mondjak, én a WWF Hungary-t is rendszeresen olvasom.

Szóval amit ebből az egész cikkből szerettem volna kihozni, az az, hogy én is felhívjam a figyelmet arra, hogy ezzel a témával igenis foglalkozni kell.
Mindennek az alapja az, hogy utánanézünk a problémának, és ezzel együtt a megoldásnak is. Nagyon sok lehetőség áll a rendelkezésünkre annak érdekében, hogy mi is tegyünk a környezetünkért, a fenntartható jövőért, és hogy visszafordítsuk azt a folyamatot, ami az utóbbi időben elég ijesztővé vált.
Jó hír az, hogy egyre többen és többen alakítják át úgy a mindennapjaikat, hogy minél kevesebbet ártsanak vele a bolygónak.

Úgy érzed, túl sok mindent kellene hirtelen megváltoztatni? Esetleg anyagilag nem mindegy?
Kezd kicsiben és a lehetőségeidhez mérten.
Kezd az egyszerűbbekkel.
Hiszek a sok kicsi sokra megy eszmében és abban, hogy ha kisebb léptékekben, de folyamatosan haladunk a cél felé, az már nagyon sokat számít.
Amiket fentebb felsoroltam, azok tényleg olyan példák, amik semmilyen megerőltetést nem igényelnek és már segítesz vele.
És meglátod, fokozatosan egyre több és több mindenre fogsz odafigyelni.
Én is ezen vagyok. 🙂

 

Lezárt téma.