Rozskovászos kenyér

Rozskovászos kenyér

Születésnap van, méghozzá nem is akármilyen, Karcsi, a kovászom 3. születésnapja. Sokan gondolhatjátok most, hogy meg vagyok húzatva, egyrészt, mert mi különleges van ebben, másrészről pedig, hogy hogy vagyok képes 3 éve folyamatosan gondozni egy kovászt.

Nos, nem mondom, hogy nem unom már a mindennapos etetését, azért valljuk be, az embernek jobb dolga is van manapság annál, minthogy minden este szertartásszerűen elővegye a mérleget, kivegyen pontosan, hozzáadjon pontosan, jól elkeverje, eltegye vissza a helyére a következő esti etetésig.

Hogy miért foglalkozom még mindig vele mindezek ellenére?

Azért, mert megéri.

Amikor kisül az én saját kovászos kenyerem, és türelmetlen mivoltom folytán még melegen megvágom; megkenem a házi szőlő-birs lekvárral és elfogyasztom az első szelet kenyeremet, olyankor nem lehetek elég hálás magamnak azért, hogy 3 évvel ezelőtt, ezen a napon életre keltettem a saját kovászomat, és képes vagyok minden egyes este megetetni, hogy újra és újra megújulhasson és ne menjen tönkre.

Arról nem is beszélve, hogy ez a kenyér még 3 nap után is kenyér marad, nem úgy, mint a boltiak.

A receptem alapjául még anno, 3 évvel ezelőtt Limara receptjét vettem alapul. Aztán mindig kicsit finomítottam rajta, alakítgattam, módosítgattam, míg nem létrejött az a kenyér, ami nálunk A Kenyér. Tudom, a kovászos kenyér lényege, hogy nagyon sokáig érlelődjön a tészta, viszont ha egy kevéske élesztővel rásegítünk a kovász munkájára, akkor együttesen valami varázslatos dolgot művelnek, és olyan lesz a frissen kisült kenyér, mint egy álom.

Igen, most költői hangulatomban vagyok… 🙂

Amúgy meg így is egy fél nap, mire elkészül a kenyér, de mint mondottam volt, minden fáradságot megér.
Szóval, mióta ezt a receptet így kidolgoztam, nem is módosítok rajta soha, számunkra a tökéletes kenyér sül ki belőle, ropogós héjjal, vajpuha béllel és nagyon finom illattal.

Mostanában, hogy egyéb dolgok miatt elfogy a lelkesedésem estére és sokszor nincs kedvem az etetéshez, találtam egy módot arra, hogy hogyan spórolhatnék meg magamnak néhány etetést.
Nyáron megkeresem a spejz leghidegebb sarkát, ott tárolom és így elég kétnaponta megetetni, nem lesz baja. Télen pedig még jobb dolgom van, ugyanitt a jó hideg spejzkövön, az egyik sarokban nagyon jól el van magában, és elég 1-2 alkalommal megetetni minden héten.
Kamra híján persze a hűtőszekrény a megoldás, ott is lehet tárolni, időnként kivesszük, megetetjük, hogy kapjon új Kraftot, amikor pedig sütni akarunk belőle, a kenyérbe mért kovászt szobahőmérsékleten hagyjuk reggelig kelni, éledezni.

Na ez a jó hosszú bevezető után most már jöjjön a recept is, Rozskovászos kenyér, ahogy én csinálom:

Hozzávalók az 1. fázishoz

  • 110 g rozskovász
  • 55 g teljes kiőrlésű rozsliszt
  • 55 g kenyérliszt
  • 110 g víz

Hozzávalók a 2. fázishoz

  • 60 dkg kenyérliszt
  • 1 púpos ek burgonyapehely
  • 1 dkg élesztő
  • 3,5 dl víz

Hozzávalók a 3. fázishoz

  • 3 tk só
  • bő 1 ek napraforgóolaj

Elkészítés

  1. Az első fázishoz a sütés előtti este egy műanyag tálban összekeverjük a kovászt, a liszteket és a vizet. Frissentartó fóliával letakarjuk és félre tesszük reggelig.
  2. A második részhez az élesztőt 1,5 dl langyos vízben felfuttatjuk. Az aktív kovászt összekeverjük a liszttel, burgonyapehellyel, a felfutott élesztővel és a maradék 2 dl vízzel. Rövid ideig dagasztjuk, de nem kell teljesen kidolgozni, csak nagyjából álljon össze.  30-40 percet pihentetjük.
  3. Harmadik lépésben hozzáadjuk a sót és az olajat és most már teljesen kidolgozzuk a tésztát, addig dagasztjuk, míg szép, ruganyos lesz.
  4. Szobahőmérsékleten 1-2 órát kelesztjük, vagy addig, amíg legalább a duplájára megnő. Hőmérséklettől függ, ha hűvösebb van, több idő is kellhet neki.
  5. Ekkor lisztezett deszkán átgyúrjuk, formázzuk és kelesztő kosárban vagy pedig konyharuhával bélelt püspökkenyér formában megint kb a duplájára kelesztjük (kb 1-1,5 óra).
  6. A tepsit vagy sütőlemezt megszórjuk búzadarával, óvatosan ráfektetjük a kenyeret, tetejét bevagdossuk.
  7. 240 °C-ra előmelegített sütőben 10 percig sütjük (mielőtt betesszük a kenyeret, vizet spriccelünk a sütőbe, hogy gőz keletkezzen), majd levesszük a hőfokot 220 °C-ra és kb 1 óra alatt készre sütjük a kenyeret. Akkor van kész, ha az alját megkocogtatva kongó hangot ad.

Megjegyzés:

• A kovász akkor aktív, ha laza és lyukacsos a szerkezete, láthatóan megnőtt a térfogata.
• Mindig állott vizet használjunk, ne friss csapvizet, mert a klór megöli a kovászt.
• A gőztől előbb feljön (megnő) a kenyér, mint megsülne a héja.
• Miután betettem a kenyeret, még párszor bespriccelek egy adag vizet a kenyér köré, mivel a mi sütőnk elég régi, egyszerű gázsütő.
• A búzadarától nem terül szét a kenyér. (Kivéve persze, ha túlkelesztettük.)
• Lisztfüggő, hogy mennyi vizet vesz fel. Én Tótkomlósi fehér kenyérlisztet használok, annak ez a 3,5 dl víz elég.

—————————————————————————————————————

A háttérben lévő francia nyelvű, fém eszköztartók a Vivre-től vannak. Nagyon szuper webáruház, minden nap új akciók és új termékek vannak, amiket mindig csak pár napig lehet megrendelni, azonban időről időre visszatérnek a termékek, úgyhogy ne csüggedjetek, ha épp nincsen, amit szeretnétek, vagy lemaradtok róla. Figyelni kell, és előbb-utóbb újra lehet kapni.

Ahhoz, hogy láthassátok a termékeket, regisztrálni kell. Ha ezen a linken regisztráltok 1700 Forint értékű bónuszt kaptok, amit az első vásárláskor vonnak le. Mindenképp érdemes kihasználni, mivel nem csak konyhai cuccokat, hanem fürdőszoba felszereléseket, nappali és kerti kiegészítőket, dekorációkat is lehet rendelni, sőt, még nagyon klassz gyerekjátékokat is; mindezeket mindenféle stílusban: modern, vintage, retro, stb. 🙂

 

Szólj hozzá:

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*